Meteorológiai társalgó

Elküldtem én is nemrég.

Azt hiszem, hogy egy félreértés áldozata lettél. Õ egy ECMWF fõfutást linkelt, nem GFS-t.
Mindemellett a személyeskedést nem figyelembe véve, részben egyetértek veled.

Az még hagyján, hogy belinkeli, de nem vont le következtetéseket, az a legnagyobb baj.

Link

Egyetlen fõfutás 240 órás linkjét betenni, ebbõl következtetéseket levonni akkor sincs értelme. Kb ennyit ér:
Link

Nanovich: látom, most fogtad fel te is, milyen nehéz dolgunk lesz idén (is)

Sokak szerint az ECMWF a legjobb modell, jobban megfogta a Sandy útját is mint bármelyik más modell.

"Borult, hideg késõõsz"... van az 5 naposban. Mit olvasok én elsõ ránézésre? "...megboldogult késõõsz... Ennyire várnám telet?

Látom, olvasni nem szoktál, csak írni. Pedig mit kaptak tegnap itt a csak 1-1 modellfutást linkelõk
Tényleg salek egykori legrosszabb formáját hozod.
A GFS fáklyán most már elég jól látni a 25-e környéki makrováltás esélyét. Ezt most már bátran lehet behullámzásnak minõsíteni:
Link

Sokkal beszédesebb az izlandi nyomásfáklya persze: Link Bezár a ciklongyár?

Már kicsit módosult is.

- - - - -

Íme még egyszer a tegnap esti szám-misztikai játékom: Link

- - - - -

Peti (Koczkás),
Jó kezdeményezés, ezért sok a jelentkezõ!

Peti (salo),
Ejha, matekból gyengék (én pl.) alig értik, át-átjön a lényeg, ám köznapi nyelven?

Kicsit meg vagyok lepve, már 50-en nyilatkoztak, köszönöm! Link

Hét végéig marad, akkor összegzem.

Most nézem a ami elõrejelzést itt, és ide ÉK-re ködöt és 6 fokot ír? Ez hogyan lehetséges, ha nincs is köd most és már most 4 fok van nálam, valamint zavartalan napsütés? Csak nekem fura a dolog?

Ez azért többnyire ködpárnával jár,de ettõl eltekintve komoly lehûlésre 7-10 napon belül minimális az esély jelenleg.

Továbbra is végeláthatatlan melegadvekció: Link

Nagyon jó, köszönjük Az utolsó bekezdésben említett szórás évszakos eloszlása kísértetiesen hasonlít a kis jégkorszak idején történ hõmérsékletcsökkenés eloszlásához. A legnagyobb csökkenés a tavaszokat érintette, majd a teleket és a legkisebb változás az õszök átlaghõmérsékletében volt. A nyarak ezzel szemben átlagban nem voltak hûvösebbek, mint a 20. századi referencia nyarak. Csak érdekességként írtam

Az elsõ kameraképen,a Naptól jobbra fent mi az a pötty?

Ma sem indult köddel a nap, ragyogó napsütés a T már 4,5 C°

Felém is lesz szerintem ilyen helyzet a hétvégén ami a webkameraképen van. Csodálatos.

Köd feloszlott, lassan elérjük a 2°C fokot.

Sóhaj: Link És megint hét közben...

Nálunk volt is és kb 50m-es látótávolsággal. Most már süt a nap, de az alsó 100m nagyon párás. Tényleg jól látta a modell

Még a hótakarós napok átlagát belevehetted volna,de nagyon jó ötlet,és tényleg mehetne névvel is!Kösz

Ragyogó napsütéses idõnk van. Talán ma még kitart.

Igazán ötletes dolog, de miért nem lehet a fórumon ezt lezongorázni? Igazán szórakoztató lenne, jobb , mint így név nélkül...

Ez a modell például látta, hogy az Északkeleti országrész kimarad. Link

Nálam, és egész ÉK-n nyoma sincs a beígért ködnek. Szépen kel fel a nap és ragyogó napsütés van jelenleg. Hogy hogy nem lett köd itt, ahogy még az OMSZ honlapján és itt is írjátok? Csak kíváncsi vagyok milyen ok miatt nem alakult ki a várt köd?

Tévedsz, a füge nem csak délnyugaton terem tisztességesen, meg még csak nem is délen (elég megnézni "délt" idén február 9-én Link ), hanem bárhol az országban, ahol domb vagy hõszennyezés van.
Völgyben és síkon nem vagy kevésbé, de égtáj szerint sem és kevésbé, mint inkább fekvés szerint.

Derült az ég 3 fok van, dél-délkelet felé látni felhõzetet, egész éjjel borult volt, remélem nem nappalra borul vissza.

3,5 °C van és valamikor beködöltünk, éjszaka még párásság sem volt. Sûrûsödik gyenge keleti szél mellett.

Korábban már megemlítettem, most elkezdtem az OMSZ honlapján lévõ száz éves klíma-adatsor statisztikai vizsgálatát. Többek között arra keresem a választ, hogy kimutatható-e a melegedés 1901 és 2000 között.
A budapesti napi T-közép és Tmax adatokkal készen vagyok, és érdekes dolgokat fedeztem fel.
Csináltam egy olyan vizsgálatot, hogy az egyes napokhoz tartozó száz éves adatsorokra illesztettem egyenest. Az illesztés F-próbája, mint kritikus értékhez tartozó szignifikancia-szintek jónéhány esetben 10% alá kerülnek, de akad pár 1% alatti érték is. Az ehhez tartozó konfidenciaintervallumok azonban mind 1-3 nagyságrenddel nagyobbak, mint a meredekség maga.
A napi középhõmérsékletnél most fölsorolom ezt a pár esetet:
Nap; trend (°C/100év); szignifikancia (%); konfidencia (°C/100év)
01. 24.; +4,77+/-1,61; 0,39; 277,45
04. 03.; +3,66+/-1,23; 0,37; 212,67
04. 04.; +4,36+/-1,15; 0,02; 253,41
04. 05.; +3,32+/-1,15; 0,49; 192,85
08. 16.; +4,10+/-1,00; 0,01; 238,29
08. 17.; +4,19+/-0,97; 0,00; 243,73
11. 17.; +3,54+/-1,29; 0,74; 205,63
A dolog érdekessége, hogy ezek a szignifikáns esetek mind erõs emelkedést mutatnak, holott a trendek átlaga (ami az átlagok trendje is, a két mûvelet felcserélhetõ):
Átlag ; +0,95+/-0,22; 0,00; 55,14
Ami "szomorú", hogy a legjobb korreláció is csak 40,08% (aug. 17.)

A lényeg tehát, hogy így a kimutathatóság határán van a melegedés, de úgy tûnik, hogy az éves átlagos értékek trendje még belefér, kis jóindulattal ráfogható, hogy a melegedés szignifikáns, a gond csak az, hogy a kis korrelációk miatt nem fogadható el az egyenes, mint függvénygörbe. Hogyan lehetne pontosítani a képen?
Azt a trükköt követtem el, hogy a teljes napi adatok 36 524 elemû idõsorára kapásból egy összetettebb görbét illesztettem: y=(at+b)sin[ct+d]+et+f
A paramétereknek fizikai jelentés is tulajdonítható:
'f' az átlagos hõmérsékletet jellemzi,
'e' az átlagos hõmérséklet változási tendenciáját,
'd' a "tavaszpont", vagyis azt az idõpontot, ahol a tavaszi melegedés üteme átlagosan a leggyorsabb, és lassulni kezd,
'c' az év átlagos hosszát, ami jó esetben a csillagászati évhossz, de látni fogjuk, hogy nem pontosan annyi,
'b' az éves ingást jellemzi,
'a' pedig az éves ingás tendenciáját.
(Ez a görbe az egyes évekre is illeszthetõ külön-külön, akkor minden évhez megkapom a paramétereket, de abból nem sok mindenre lehet következtetni. Volt pl. olyan év, ami több, mint 600 naposra adódott, januárra esõ tavaszponttal.

A tavaszpont a Tközép-nél ápr. 19. 07:28:29,60s +/- 07:54:01,81s; a TMax-nál ápr. 15. 00:03:30,94s +/- 07:13:01,21s; ami összhangban van azzal, hogy az idõjárás a csillagászati évszakkezdetekhez képest el van tolva pár héttel.
Az év hossza a TKözépnél 365nap 05:24:16,21s +/- 00:08:24,44s; a TMax-nál 365nap 5:42:23,08s +/- 00:07:45,56s; tehát rövidebb, mint a csillagászati év.

Ami fontos eredmény (és igazából ezért írok): úgy tûnik, ezzel a módszerrel pontosabban kimutatható a hõmérséklet-emelkedés trendje, az illesztési relatív hiba majdnem egy nagyságrenddel kisebb.
A TKözép trendje ezáltal +1,313(64)°C/100év, a TMax-nál +0,678(80)°C/100év. Szerepelnek ilyesmi értékek az irodalomban is, de az általam számított pontosság jobbnak tûnik.

Felfedeztem még egyéb effektusokat. Számomra (eddig) a legérdekesebb az, hogy az egyes napok hõmérsékleteinek szórásai a TKözép esetében egyértelmûen télen nagyobbak, nyáron kisebbek, a Tmax esetében viszont egyértelmûen tavasszal a nagyobbak, májusban egy letörés után pedig nyáron a kisebbek.
Kíváncsi leszek a továbbiakra...

Persze tudom, vicc az egész. De a 4 fokos globális hõmérséklet- emelkedésen én súlyosan aggódnék. Globálisan 4, az nálunk valószínûleg 5-6C. Az armageddon lenne, hidd el.
A narancs, úgy tudom, eléggé fagyérzékeny. Az ültetvényeket feltehetõleg nem 1 évtizedre létesítik, s valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy a Kárpát-medencében cca 40 év múlva olyan klíma álljon elõ, hogy évtizedenként se legyen legalább egy rendkívül hideg téli idõszak, mikor -10 (-) fokok vannak. És akkor lõttek a narancsnak!
A füge más kérdés. Az elterjedési határán vagyunk, délnyugaton sokfelé elég tisztességesen megterem az évek többségében. S hogy ez nemcsak napjainkban, a Nagy Globális Kiugrás idején van így, bizonyítja az a történelmi tény, hogy a hódoltság korában a török kísérletezett fügetermesztéssel Buda hegyein.
A berber makákó klímaállóságáról nincsenek ismereteim.

Miután az emlékeimre hagyatkoztam,emiatt meglehetõsen kevés átlag alatti téli hõmérsékletekre emlékeztem.Nem néztem utána ez valószínûleg hiba volt részemrõl,nem is keresek kibúvót.Elkényeztettek a 80-as évek telei,amikor bizony egy komoly télies helyzet hosszú napokig sõt hetekig fennállt és rengeteg hó hullott.Természetesen enyhe tél akkor is elõfordult.(1982-83,1987-8.
A 2003-as januári bajai táblázat meg egészen elképesztõ.
Bár minden szakember,klimatológus egyre melegebb teleket jósol,és valóban egy hajszálnyit összességében melegedtek a telek,az általad mutatott bejegyzések,mérések mintha erre rácáfolnának.
Tehát egyelõre úgy néz ki az átlaghõmérséklet emelkedése jelenleg még nem tudja jelentõsen befolyásolni a teleinket.

Kösz a játékot. Tippet leadtam, nem remélek semmit.

Én is leadtam, akkor úgy érzem kompenzálva is van a tipped. A barcogó macska fingja szét az atlanti ciklongyárat!

Atyaég, ezeket eddig még nem is figyeltem! Brutális, hogy már 'Lõrinc is mennyire hõszennyezett, pedig az a város széle.

Köszi. Leadtam a tippemet,remélem nem jön be !

Na, 120 és 186 óra között lehet valami váltásféle tán...
Link ---> Link
Innentõl lesz érdekesebb...
Jóéjt

Az elmúlt 3 télen bizony bejött az erdei állatok jelzése. Most eljött az ideje egy kis tévedésnek, átlag alatti telet akarok.

1971-2000 Link

Országos átlaghoz kell viszonyítani?
Mennyi az,egyáltalán és melyik idõszak átlagához nézzük? Elmúlt 30 év? 100 év?

Ha azt vesszük, hogy erõs a zsírfelhalmozás az utóbbi hetekben a hasi tájékomon, és gyakran járok rá a hûtõre, akkor azt mondhatom kemény tél lesz

Leadtam, elég sz.r telet jósoltam elõre, remélem nem lesz igazam de sajna félek tõle, hogy bejöhet.

1956 február 16..-27.4..Kaposvár

"s a csak a gyakran kialakuló hidegpárnának köszönhetjük hogy nem fordult pozitívba ez a tendencia.A tavalyi februári idõjárás jócskán átlag alatti volt,de nem sok ilyen idõjárási helyzetet tudott az utóbbi években felmutatni a tél.Ilyen mérvû lehûlés azért nagyon ritka.
Én nem számoltam utána de 850hPa-n szerintem átlag fölötti volt a tavalyi tél."

Ezek mellett pl. a kaposvári állomás az elmúlt télen sorrendben -23,3 fok, -22,5 fok, és a múlt télen -24,1 fok.
Azért egy ilyen hármas sorozatot nem könnyû találni szerintem az elmúlt 100 évben.
Iklódbördõce is hasonlót hozott: -21, -22, -20 fok
Sellye -21, -19, -26 fok.
Paks -23 fok, -17 fok, -22 fok
Ezek egymást követõ három évben durvák.

Egy hete ezt írtam:
"A 2006/2007-es tél rekordenyhe volt, majd a 2010-es januárról ezt írtam 2010 februárjában: 2002/2003 hideg, havas telén a Rax-hegy (Ausztria, Soprontól nem messze) 1500 méteres magasságában -5,4 fokos januári átlagot hozott, míg most januárban ez az átlag -7,4 fok volt.
2 fokkal hidegebb."
Csak a folyamatos ciklonképzõdés és folyamatos áramlások miatt nem tudott az alsóbb légrétegekben is hideg lenni, ezért a 2010-es január nem volt 2 méteren annyira hideg."

1500 méteren a 2003-as januárnál 2 fokkal hidegebb, ami ilyet csinált Baján Link
Az elmúlt 12 évben az ország nagyobb részén -20-25 fok közötti értékek 2001/2002, 2002/2003, 2004/2005, 2005/2006, 2009/2010, 2010/2011, 2011/2012.
12 évben 7 télen volt több mérõponton -20-25 fok.
Ezek az értékek volt amikor csak 1-2 éjszakán, volt hogy több éjszakán is megvoltak.

Köszi! Ha nem veri ki a biztosítékokat ebben a formában, akkor egy pár napig reklámozom majd, és azután jövök egy kimutatással.
Ha valaki beletett volna valami értelmes kérdést még, az priviben jelezze.

Jó ötlet volt, ki is töltöttem gyorsan. Állatokhoz annyit mondanék, hogy szerintem sem elegendõ ez a szúrópróbás mintavétel, de érdekességként megállja a helyét, s örvendetes, hogy ebbõl a cikkbõl immár hagyomány lett. Én a környezetemben inkább ellenkezõt vettem észre. Sokat járok a mezõkön fotózás miatt, s szerintem nagyon élénk a vadállomány az eddigi télkezdetekhez képest. ITT ÉNY-ON, a környezetemben! Még valami felkeltette a figyelmem, gyermekkorom óta egyik kedvenc madaram a balkáni gerle. Ezek a jószágok késõ õsszel, kora télen csapatokba verõdnek, gondolom a jobb túlélési esélyek miatt. Idén sosem látott bandákban járkálnak. Ez jelentheti azt is hogy nagyon felszaporodtak? de azt is, hogy keményebb télre számítanak. 3 hónap és kiderül mit tudtak Bónusz naplemente Link

Seth, képet! Képet a macskáról!

Ügyes, jó ötlet, el is küldtem a "tippemet".

Ha "megkérdeztük" az állatokat, miért nem kérdezzük meg a fórumozókat?

Mennyi lesz szerinted a 2012-13-as tél átlaghõmérséklet eltérése a sokéves átlaghoz képest?
Mennyi lesz szerinted a 2012-13-as tél átlagcsapadék eltérése a sokéves átlaghoz képest?
Melyik hónap lesz a leghidegebb?
Melyik hónap lesz a legcsapadékosabb?

A meghatározások persze szubjektívek, ezek eltérhetnek egyesek megítélésében.
Neveket csak a többszöri szavazás elkerülése miatt kérek, ezek nem fognak szerepelni a végsõ kimutatásban, diagramokban, és nem adom ki senkinek.

Link

Hatalmas Ezek tényleg leléptek valahonnan

Hatalmas formák voltak. El tudom képzelni, bent a kert végében, a kutyát meg le se sz...

Jött két kutyus, 3 ilyen kis fekete malacka volt amúgy, megkergették õket a kutyusok, aztán a fehérkõlápai "kilátóról" visszafelé jövet, egy nénike újságolta, hogy ott vannak a vaddisznók a bokrosban és, hogy kísérjük már õt el egy darabon, mert fél tõlük. (Teszem hozzá, amikor a távolból elõször én is megláttam õket, megfordult a fejemben 1-2 dolog )

" A telek hõmérséklete 1901-óta 0,65°C-kal nõtt, ám ez a változás statisztikai szempontból nem szignifikáns, és a legutóbbi 30 tél sem mutat egyértelmû változást, noha a tendencia pozitív."
Donnie: Valóban ebbõl is kitûnik hogy nem egyértelmû a tél melegedése,igazad van, mert az utóbbi évek telei nem mutatnak melegedõ tendenciát.Viszont azt tartom hogy az "igazi télies helyzetek" gyakorisága valamelyest csökkent és a csak a gyakran kialakuló hidegpárnának köszönhetjük hogy nem fordult pozitívba ez a tendencia. A tavalyi februári idõjárás jócskán átlag alatti volt,de nem sok ilyen idõjárási helyzetet tudott az utóbbi években felmutatni a tél.Ilyen mérvû lehûlés azért nagyon ritka.
Én nem számoltam utána de 850hPa-n szerintem átlag fölötti volt a tavalyi tél.A hidegpárnás helyzet általában pozitív 850 hPa-n jön létre és az elég gyakori volt tavaly és tavalyelõtt is.